Tartalom

Ez egy lányról szól akinek elég baja van így is, még meg kell tartania a barátja titkát. Vajon képes lesz rá, vagy összetör örökre?

2010. augusztus 7., szombat

6.fejezet-Rettegés

Másnap reggel suliba kellet volna mennem, de tudtam, hogy ők is ott lesznek.Joe már feljött szólni, hogy menjek mert elfogok késni. Regina furcsán bámult, látta, hogy valami nincs rendben. Minden lépésem után remegve néztem körül. Amikor odaértem a sulihoz Aisha futott hozzám.
-Hello!-mondta vidáman.
-Szia!
-Minden rendben csajszi?
Feltűnt neki, hogy nem őt figyelem ha nem a padon ülő két alakot, Pault és Ashlyt.
-Csak nem szerelmes vagy Paulba?
-Mi?-és olyan hangosan mondtam a Mi szót, hogy sokan rám néztek.
-Mért vagy kiakadva?-és furcsáloan rám nézet.
-Nem vagyok kiakadva, de most mennem kell majd beszélünk.
-Oké, szia!
-Szia!
Lassan, de biztosan elindultam a Vámpírok felé. Szörnyű volt még gondolatban is kimondani, hogy Vámpír. Amikor odaértem látszott, hogy mondani szeretnének valamit:
-Megutálhatsz minket, de tartsd titokba a létünket!
Pedig már el akartam mondani Aishanak.
-Kendra itt vagy?-Paul megfogta a kezem.
Úgy hatolt át bennem a szeretet, hogy megfogattam volna, hogy...
-Kendra...
-Igen persze.
Nagyon gyenge voltam, de eltántorogtam a suliig. Egész nap azon gondolgoztam, hogy elmondom Aishanak a titkot és nem érdekel Paul. Félelemből harag lett, hogy a legjobb barátnőmnek nem mondhatok el semmit. Órák után megcsörrent a telefonom, ismeretlen szám.
-Helló?
-Szia Paul vagyok.
-Te honnan tudod a számom?-kérdeztem ráförmedve.
-Ja, benne volt a telefon könyvbe.
-Oké.
-Mit szeretnél?-kérdeztem tárgyilagosan.
-Elhívnálak a presszóba beszélgetni.
-Ugyan miért?-kérdeztem mert volt valami más is a hangjába, valami kimondatlan.
-Nyugi nem azért, hogy egy jót falatozzak...
-Pedig erre gondoltam.-mondtam gúnyosan.
-Sejtettem, akkor jössz?
-Majd meglátom...
-Ok akkor majd hívjál fel.
-Jó szia!
-Helló!
Aishaval megbeszéltem egy találkozót reménykedve hátha tud segíteni.
-Miért volt ilyen sürgős?
-Találd ki..
-Pasi ügy?
-Aha
-Paul igaz?
-Igen.
-Akkor menj el vele, de mi a kérdésed?
-Pont ez. De nem akarok.
-Mért?-nagyon furcsa volt neki a kijelentésem láthatóan
-Mert ő..
-Mi ő leprás?
-Nem.-mondta haragosabban mint akartam
-Akkor nincs itt semmi kérdés, de bocs mennem kell anyáméknak valami konzultáció lesz.
-Ok.
-Akkor szia!
-Szia.
Ettől féltem, hogy ő is azt akarja amit a szívem: Elmenni, de ha tudná, hogy ki ő valójában akkor más lenne a helyzet ez lesz életem legrémisztőbb és legvéresebb randevúja. Sok szerencsét!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése